Sajtó
Képzelődöm és lubickolok
2008. szeptember 26. - Népszabadság - Jávorszky Béla Szilárd
Kiss Erzsi tizenkét éve énekel a maga nemlétező nyelvén, teszi a hangokat, betűket, magán- és mássalhangzókat egymás után, kizárólag a ritmust és a zeneiséget szem előtt tartva. Előbb csak saját zenekarában, az utóbbi három évben pedig már az Erik Sumo Bandben is.
Nemrég meghallgattam a Budapest Bár lemezén az Én nem tudom, mit hoz a holnap című dalt. Ha nem tudom, nem biztos, hogy rájövök, hogy maga énekli.
Valóban távol áll tőlem. Nagyon szomorú dal. Kilátástalan és halálos. Talán nem meglepő, hogy Seress Rezső a szöveg írója. És evvel be is bizonyítom – lehet hogy csak magamnak -, mennyire meghatározza, megköti a dalt a szöveg valódi jelentése. Ezért szeretem, ha az általam megzenésített magyar verseket - mert vannak ilyenek - mások adják elő. Színészek, bábosok vagy akár éneklő táncosok.
Itt csak a stúdióban éreztem magam hitelesnek. Élőben nem tudtam volna azonosulni vele.
Kiss Tibiék elképedtek amikor bejelentettem, hogy nem akarok koncerten énekelni. Gondolom másodszor pedig akkor esett le az álluk, amikor avval jöttem elő - Keleti Andrással vokálozok az Egy kis édes félhomályban c. számban –, hogy nem vagyok Andrisba szerelmes. Amúgy nyár óta több Colorstar koncerten is felléptem már vele az ő számaiban az én nyelvemen.
Ezt megelőzően utoljára tizenhét éve, 1991-ben, Kamondy Zoltán Halálutak és angyalok című filmjében énekelt magyarul: Melis László zenéjére fe Lugossy László írta a szöveget, amit rajta kívül Somával és Kokóval adott közösen elő. Miért ragaszkodik ennyire a maga nemlétező nyelvéhez?
Visszagondolva azok a dalok is komor hangulatúak, sötétek. Ez egy feladat volt, amit meg kellett oldanom. Ezt egy kezdeti, útkereső időszaknak tekintem. Magyarul szöveget írni pedig nem is tudok, de nem is kívánkozott ki belőlem soha. Én nem így fejezem ki magam. Megteszik helyettem azt mások. Ebben a saját magam teremtette szabad zeneiségben - amelynek hál’ isten nem érzem a korlátait, vagy csak ritkán, de azon túlteszem magam – képzelődöm és lubickolok. Játszom a szerepeket. Feloldom és megoldom magam. Mindent kiadhatok, amit a hétköznapokban képtelenség. Szerencsésnek érzem magam ezért, pedig nem vagyok kivételezett.
Ha mások felkérik, tudtommal azt sem szokta elvállalni.
Ez így nem igaz. És csak nyugodtan kérjenek föl! Annyi mindentől függhet. Például pár hónapja megkeresett egy heavy metal zenekar. Az ”erzsipunk” munkacímen futó számot hallhatták az egyik Erik Sumo Band koncerten, ahol elég recsegősen, hard-core-osan énekelek. Tetszett nekik. Szerették volna ha felénekelek egy számot a lemezükre. Akkor voltak stúdióban. Küldtek is egy myspace-es linket, meghallgattam őket, s mindegyik számuk kőkemény metál. Leesett az állam. Csodás történet, de nem vállalhattam el. Visszaírtam nekik, hogy elnézést, ez számomra csak egyfajta játék volt, nem én vagyok az ő emberük. De nagyon megtisztelőnek éreztem a felkérést, tényleg nagyon nagyon jól esett. Annál nagyobb dicséretet nem tudok elképzelni, mint amikor az eredeti akar magához vonzani.
Amikor az Erik Sumo Bandbe hívták, akkor viszont állítólag elsőre igent mondott.
Az más, ott ugyanúgy a magam nemlétező nyelvén énekelhetek, ott teljesen elfogadják a koncepcióm. Tövisházi Ambrus szerintem kifejezetten ezt élvezi. A másik énekesnővel, Harcsa Veronikával együtt vokálozik is a számaimban, azaz mindketten megtanulják az én „szövegeimet” is. Az Erik Sumo Bandnek amúgy nagyon örülök, általuk olyan szélesebb közönségréteghez is eljuthatok, akiknek amúgy nehezebben mutathatnám meg magam.
Az igazi közege mégiscsak a saját formációja az Egy Kiss Erzsi Zene, amely az elmúlt tizenkét évben több korszakot is megélt. Az első öt évben Hajnóczy Csabával és Kenderesi Gabival inkább kísérleti kamarazenét játszottak, később rockosabb számokat, Sütő Márton és G. Szabó Hunor alatt pedig megint más, könnyebben befogadható karakterű dalokat. De ma már ők sem tagok…
És Kovács Linda sem, bár őt is és Szandtner Annát a mostani énekest is viszontláthatjuk egy szinházibb, intimebb formációban a Panchanban, amit a 3. együttesemnek mondhatok. Visszatérve, Hunor és Marci egyénisége, zenei gondolkodásmódja erősen meghatározta az Egy Kiss Erzsi Zene világát, mint ahogy a 10 éve basszusgitáros, szinte alapító Vajdovich Árpi zeneisége is. Hunorral klasszikus szerzőpárost alkottak. Az új ütőhangszeressel, Mogyoró Kornéllal, illetve a rendkívül fiatal, mindössze 22 éves nagyon tehetséges gitárossal, Hámori Mátéval még keresgéljük egymást. A legtöbb harcom értelemszerűen a gitárral van, hisz az ott szól az ének magasságában. De így volt ez mindig. Nekem fontos, hogy a sound szárazabb, rockosabb, keményebb legyen, s ne érzelmes, szólisztikus. Úgy járjuk persze körbe egymást, hogy közben mindenkinek meg kell hogy maradjon a maga egyénisége. Semmi erőszak, csak próbáljuk összeérinteni az érzeteket, az akarást, a zenében való gondolkodást. Szóval keresgélünk. De vannak már találatok.
S a régi repertoár?
Érdekes módon, ahogy alakulnak az új számok, úgy telik meg a repertoár is élettel. Az új társak úgy kezdik igazán a magukénak érezni a régit, hogy közben minél több közöset hozunk létre. A korábbi a capella dalokat továbbra sem hangszereljük át, mert mindig kiderült, hogy ének-formában erősebbek maradnak. Zap Mama legutóbbi koncertjén amúgy ugyanezt éreztem.
Mennyire kell megküzdenie a muzsikustársaival?
Kell. De csak zenével lehet őket lehengerelni – szövegeléssel nem. Ha lenyűgözik őket azok a témák, amiket hozok, akkor partnerek lesznek benne. Nálunk együtt izzadunk, együtt hevülünk, együtt kerülünk abba a bizonyos más állapotba, ahol az ember jó értelemben elveszti az eszét. Ott már mindegy, ki a férfi, ki a nő, ki a főnök.
A zene mellett élete meghatározó eleme a színház. Pályáját a Jeles András-féle Monteverdi Birkózókörben kezdte, s kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is feltűnik darabokban. Mennyire tudja még ezt a kettős életet élni?
Az Artus Táncszínház Hókirálynő c. darabját továbbra is repertoáron tartja. Zenéjét Balahoczky Istvánnal együtt írtam, s egyben az előadás mesélője is vagyok. Az ősszel kezdek majd dolgozni a Csipkerózsika mese dalain. Jövő év elején lesz a bemutatója Szombathelyen. Emellett van egy külföldi kooperációs terv is, de erről még korai lenne beszélni. Van tehát izgalmas feladat bőven ezen a területen is. Mégha a fősodor számomra továbbra is a zene marad.
<< vissza
